Herb Piper és életvidám felesége, Lorna a Long Island-i Babbington tengerparti városkájának idilljében élnek. Herb Studebaker autókat árul, odahaza a pincében barkácsolgat önjelölt feltalálóként, és igyekszik elkerülni a rossz befektetéseket. Napos d élutánok és szépen ápolt pázsitok színesítik a párocska csöndes, szerény mindennapjait - elénk tárul Norman Rockwell Amerikája. Ám Herb és Lorna a házaséletük

Goncourt-díj (2017) A Napirend című Goncourt-díjas regény igazi fekete komédia, amely a második világháborúhoz vezető sorsdöntő tárgyalásokat beszéli el. Diplomáciai kudarcok, megszakadó emberi kapcsolatok, katasztrofális irányt vevő események előzték meg a fegyveres konfliktus kirobbanását. A német ipar óriásai - akik számára a náci uralom alatt virágzik az üzlet - egybegyűlnek, hogy Adolf Hitlert

Cyklus próz z padesátých let o dětství a dětském prožívání a vnímání světa.

Noha minden Roth-könyvet elolvastam – írja a Nemezisről Linda Grant író –, leginkább ezt a regényt ajánlanám annak, aki teljes kezdőként most ismerkedik Philip Roth-tal. Ez ő – kicsiben, mégis tökéletes teljességében.

A kilencéves Marcus a herceg fiaként a kiváltságosok életét éli a Kelet-Alpokban. Szerető család, fényűzés és jólét veszi körül. Ám ez az idill nem tart sokáig. Egy nap a hercegi várat megtámadják, és az ott élőket meggyilkolják. Kis híján Marcus is áldozatul esik, ám Eloisa, a falusi bába lánya segít neki, hogy életben maradjon. Hazaviszi szegényes otthonába, Raühnvahlba, és anyjával, Agnetével gondját

„Márai és Fábry két teljesen eltérő írói típust képvisel, akik között a választóvonal feltűnően összefügg azzal, hogyan viszonyulnak a szülőföldjükhöz és a társadalomhoz, amelyből jöttek. […] Mindkettejük számára döntő konklúzió adódott ebből, ami rányomta bélyegét egész életútjukra. Márai elhagyta Magyarországot húsz-egynéhány évesen, külföldre ment, néhány évre visszatért Budapestre, és alig 50 évesen

Egy este egy fiatal nő, Rebecca, a paradicsomban találja magát. Ott találkozik hét híres ember - Freud, Proust, Einstein, Romain Gary, Albert Cohen, Woody Allen és a Marx-fivérek - édesanyjával, akiknek csak egy beszédtémájuk van: zseniális fiaik, és a sok közös vonásuk. Mindegyik olyan szerető jó fiú, határozott, de követelőző, paranoiás, és elviselhetetlen is, ugyanakkor nagylelkűek. Vajon e jeles

Csak bámult döbbenten, én pedig szerettem volna rákiabálni. Hogy jusson már eszébe, ezt ő akarta. A fejéhez szerettem volna vágni az igazságot... Hiszen te kérted! Te mondtad nekem, hogy \"Akkor miért nem hozatod rendbe az arcodat?\" Terra Coopert mindenki észreveszi. Magas, szőke és tökéletes az alakja. De aki jobban szemügyre veszi az arcát, már csak arra fog figyelni, hogy valami nincs rendben vele.

JeffreyArcher egy szinte teljes századot felölelő trilógiájának első darabját tartja kezében az olvasó. Az első világháborút követő évtizedben a bristoli dokkok körül izzik a munka, férfiak tucatjai váltják egymást három műszakban. A nap minden egyes órájában kalapácsolás hangja zeng, utasítások harsannak és ládák döngenek. Ez a nyüzsgés vonzza magához a fiatal, félárva Harry Cliftont is, aki az iskola

Németh Dávid professzor korunk emberét foglalkoztató lélektani, családi, spirituális és egyházi kérdésekről osztja meg dilemmáit a pszichológia és a teológia tágas összefüggésében. A gazdag tudományos ismeretanyagot kiegészítik személyes élettapasztalatai, a felvetett kérdések és válaszok hűen tükrözik jelenünk szorongató problémáit, társadalmi és egyházi folyamatait.

Faludy a maga megszállottságával feltár megint valami újat. Prózája mondanivalója és szerkesztése is egyedülálló. Egyszerre repít hatalmas elméje a magasba, majd hirtelen zuhanunk vele let#nt korok elméinek gondolataiba, alámerülve és kijózanodva vagy mámorba esve a párás levelek illatától. Faludy miatt ilyen a kép, i teszi utazássá, most is ott van, de nem egészen. Elvisz egy erdibe magas hegyek közé,

Junior indián, és egy rezervátumban él a családjával. Európai fül számára ez izgalmasan hangozhat, ő azonban sorscsapásnak tartja. Már születésekor sem állt jól a szénája, kész csoda, hogy egyáltalán életben maradt, aztán meg normális gyerek lett belőle - bár úgy fest a helyzet, hogy utóbbit csak ő gondolja így. Egyszer aztán elege lesz a testi-lelki-anyagi nyomorúságból, amit a rezervátumban maga

Különös kéréssel fordul a könyv szerzőjéhez gyerekkora hitoktatója: felkéri, hogy a temetésén majd ő búcsúztassa el. A vallását nem gyakorló férfi nem érti ugyan, miért pont rá esett a választás, de igent mond a kérésre azzal a feltétellel, hogy néhányszor felkeresheti Lewis rabbit, hiszen alig ismeri őt. Albomot mélyen megérinti a nyolcvanéves férfi derűje, bölcsessége és megingathatatlan hite, és

A család kedvence, az örökké vidám, kedves és segítőkész Lena elszegődik társalkodónőnek egy dúsgazdag, idős házaspárhoz. Szerelméről, a szegény joggyakornokról kiderül, hogy Vollmerék unokaöccse, aki a többi rokon áskálódása miatt kényszerült megszakítani velük a kapcsolatot. Az örökségért tülekedő, pénzéhes rokonok Lena életét is megkeserítik...

Jacob és Marlee huszadik házassági évfordulójukon -egy viharos szentestén- elindulnak, hogy a válási papírok aláírásával örökre búcsút mondjanak egymásnak. Azonban egy rossz mozdulat a hóborította síkos aszfalton, és egész életük megváltozik. Vajon képes lesz-e Marlee egy különös lelki utazás hatására felszítani kapcsolatuk tüzét, és férjével összefogva megmenteni a házasságukat? A \"Parázs a hó alatt\"

William Shakespeare 1564. április 23. (?)(keresztelési dátum: 1564. április 26.) – 1616. április 23.(Juliánus-naptár) / 1616. május 3. (Gergely-naptár)angol drámaíró, költő, színész. Lapozzon bele!

Sophia Siméonidis, a görög származású operaénekesnő egy ideje visszavonultan él párizsi villájában, unalmas férje mellett. Egy reggel arra ébred, hogy az éjjel valaki elültetett a kertjében egy bükkfát. A babonás Sophiát rossz előérzet gyötri, ezért segítségért fordul a szomszéd házat bérlő három csóró bölcsészhez. Az énekesnő váratlan eltűnése után a három történész a negyedik lakótárs, egy minden

A szlovákiai művelődéstörténet számára eddig kevésbé feltárt témákat mutat be a kötet szerzője. A tanulmányok képet adnak arról, hogyan jutottak el a történelmi Magyarországra a német felvilágosodás eszméi az akkori időszak híres német egyetemein tanuló diákok révén, majd a nemzetközi tudományos élet vérkeringésébe bekapcsolódott tudósok munkásságán keresztül.