Ismerős vidéken járunk: egy alföldi falu mindennapjaiba pillanthatunk bele. Hosszabbrövidebb történetek lüktetnek, változik a tér, az idő és a cselekmény, olykor az elbeszélő perspektívája is, ennek ellenére érezni a szövegek közti szoros kapcsolatot. Mélységek és magasságok váltakoznak; a családi traumák árnyékában pedig, a nehéz idők és viszonyok közt is állandóan jelen van a túlélést biztosító humor.

Poviedková kniha Sinišu Novaca s názvom „Jebi ga!“ je akýmsi „pokračovaním“ jeho predchádzajúcej knihy „U pičku materinu.“ Opäť ju tvoria komickotragické, tragikomické, ale aj len komické poviedky odohrávajúce sa na chorvátskych plážach. Nové tragikomické príbehy Sinišu Novaca sa síce odohrávajú v blízkosti chorvátskych pláží, ale slovami Michela Foucaulta „Toto nie je fajka.“ Áno, more, slnko, nafukovačky

Na 50. léta minulého století Ingmar Bergman vzpomínal jako na nejšťastnější období svého života. Strávil je převážně v jihošvédském Malmö, kde působil jako režisér a umělecký šéf Městského divadla. Zde také uvedl hry, obsažené v této knize povídek: Večer kejklířů, Úsměvy letní noci a Tvář. Všechny tři se odehrávají v minulosti, jejich témata, v neposlední řadě nebezpečná úskalí partnerských vztahů

Kde se v člověku bere síla a vůle, aby vyvázl živý z pekla sovětského gulagu? I na tuto otázku hledá ve svých povídkách odpověď Varlam Šalamov, zkušený prozaik, bývalý vězeň a autor rozsáhlého povídkového cyklu o Kolymě. Závěrečná kniha povídek vznikala v letech 19731974, kdy se jejich autor ocitl v izolaci poté, co odsoudil exilová vydání svých předchozích povídek. Vzdorovitý krok do ústraní uvolnil

Alice Munróról azt tartják, hogy az emberi szív minden rezdülésének hangot tud adni. Az Esély, Hamarosan, Csend című történetekben, melyekből Pedro Almodóvar Julieta címen rendezett filmet, ismét rácsodálkozhatunk virtuozitására. A három történetből az bontakozik ki, hogy néhány találkozás - flörtölés egy idősebb férfival a vonaton; később fiatal anyaként látogatás a szülői házba; még később a kapcsolatkeresés

\"1956 őszén, a vérbefojtott forradalom után, közel kétszázezer menekült hagyta el az országot. Közöttük húszezer diák. Az ő sorsukat követik nyomon ezek az első személyben megírt történetek. A menekülttáborokban, az első idők keserves próbálkozásai után, a hontalansággal való egyre véglegesebbnek tűnő szembesülések éveiben. A családalapítás? Az idegen asszony és a magyarul nem beszélő gyerekek? Mindebből

Spisovateľ Ján Štrasser (1946) začal svoju literárnu dráhu v polovici šesťdesiatych rokov minulého storočia ako básnik, no zároveň sa v tom čase profiloval ako literárny kritik so zameraním na vtedajšiu mladú poéziu. Patril medzi ťažiskových autorov časopisu Mladá tvorba. Nastupujúca normalizácia zlikvidovala Mladú tvorbu a tým aj aj Štrasserove literárnokritické aktivity. Kniha Čítal som... je výberom

Román Kam se poděla Elizabeth je opředen záhadou, kterou čtenáři zprostředkovává sama hlavní postava Maud. Ta je neuvěřitelně zapomnětlivou vypravěčkou. Pravda, čtenáři to příliš neulehčuje, ale co naplat, stejně si drahou Maud rychle oblíbí. Maud je stará, zapomnětlivá, a když si vezme do hlavy, že se ztratila její kamarádka Elizabeth, nikdo ji nebere vážně. Ale jak má o tom přesvědčit ostatní, když

A kötetben megjelent regények: -Királyregények -Mohács vagy két árva gyermek vergődése (1926) -Festett király (1929) -Az első Habsburg (1930) Függelék: Árnyékkirály (1926)

Utrpenie Mikuláša Horna zobrazuje muža v stredných rokoch, ktorý sa v šedivej jednotvárnosti každodenného stereotypu manželského života bezhlavo, vášnivo zamiluje, pričom získava novú osobnú skúsenosť. Uvedomuje si trpkú príchuť vlastného mileneckého šťastia, ktoré nedokáže postaviť na bolestnom zraňovaní a nešťastí najbližších. Ako človek so zmyslom pre zodpovednosť tragicky naráža na múry konvencií

Cenami ověnčený příběh chlapce, který se odhodlal potopit až na samé dno Rybářská vesnice někde na špinavém konci světa je místem, kde skomírají staré mýty a rodí se nové. Skrz hrubý nátěr socialistických pořádků stále ještě prosvítá bledá postava Ducha jezera, který vyhlíží další oběti. Kam zmizela Namiho matka? A co se stalo s otcem? Zůstala jen bába s dědkem a neznámý, nepřátelský svět za vyprahlým

Príbehy poviedok, o ktorých autor tvrdí, že sa nestali, môžu byť rozhľadenému pozorovateľovi niektorých udalostí z nášho blízkeho i vzdialenejšieho sveta podozrivo povedomé. Autor o tom od začiatku ich vzniku vie. Výsledkom sú jedinečné príbehy a ich „spodobovanie“ s často až absurdnými rozmermi. Prináša ich nová, v poradí už dvadsiata kniha Jozefa Kollára. Mimochodom toho, ktorého už debut Nedorozumenie

Výber poviedok majstra naturizmu Dobroslava Chrobáka, ktorý výnimočným spôsobom približuje čitateľovi tvorbu tohto autora. Kniha obsahuje 8 poviedok: Kamarát Jašek, Návrat Ondreja Baláža, Ostnatý raz, Učenlivá Marta a starostlivá Mária, Chlapská reč, Poviestka, Duo Charlie a Silueta.

Autorka celé řady detektivních románů Hana Militká přináší již sedmou sbírku povídek, které v průběhu roku psala pro Klub knihomolů.

Zatáhnete za táhlo, ozve se rána, syčení a vlak prudce brzdí. Přiběhne vlakvedoucí, a v tomto okamžiku teprve začíná ta pravá legrace. To věděl už vojín Josef Švejk. Dobře to ví i spisovatel František Tylšar. Je totiž „Literát na trati“ a železnice je jeho denním chlebem. Po dva roky vycházely jeho texty v časopise Železničář a úsměvem rozzářily nejednu tvář. S humorem sobě vlastním v nich probírá

Štěpánovi je jedenáct a celý jeho svět závisí na dospělých. Jenže co si počne ve chvíli, kdy se jeho táta nejspíš zbláznil – odstěhoval se, nechal si narůst plnovous a z kalhot mu koukají kotníky. Tátova nová přítelkyně nemá Štěpána moc v lásce, přijde si nadbytečný. Jeho máma vzdychá, šetří úplně na všem a vypadá to, že jí není dobře. Štěpán si proto přeje hlavně jednu věc – co nejrychleji vyrůst

Egy túlhajszolt apa megüti a lányát, és arra kéri, ne beszéljen róla senkinek. Egy tizenhat éves lány besurran valakinek a házába. Egy fiatal nő testén zúzódások vannak, és nem tudja eldönteni, hogy ez jó-e neki, vagy sem. Egy férfi a feleségével Dél-Amerikába utazik, hogy örökbe fogadjon egy kisfiút, de legszívesebben az árvaházban lakó egyik kislányt vinné haza, aki azonban túl idős az adoptáláshoz.

Grecsó Krisztián történeteiben a párhuzamosok a végtelenben sem mindig találkoznak, de a találkozások mégis elmesélhetők. Néha az események egy időben, de más helyen zajlanak (Erdélyben, a fővárosban vagy falun), máskor egyazon helyen, de különböző időkben: harmincas vagy ötvenes években, és közben nagyon is a mában. Ahogy mindannyian ismerjük az érzést, amikor nem vagyunk a helyünkön. A Valami népi

Alice Munro mesterien és könnyedén, ahogy megszokhattuk tőle, az élet legbensőbb, legmeghatározóbb momentumait vizsgálja - a pillanatokat, amikor formát ölt az élet, amikor megértjük a szeretet terhét, hatalmát, természetét. Egy elvált nő visszalátogat gyerekkori otthonába, és szembesül szüleinek zavarba ejtő kapcsolatával. Miután lánya kis híján vízbe fullad, a megrendült anya ráébred, milyen törékeny

\"Hőseim fáradhatatlanul kutatnak és kutatni is fognak egy labirintusban, mely labirintus nem egyéb, mint saját eltévedésük helye, s ahol az embernek mindössze egyetlen célja lehet: ezt a tévedést, ennek a tévedésnek a szerkezetét megérteni. Közvetlenül saját nyugtalanságuk okát kutatják, személyes fájdalmukra keresik a gyógyírt, vagy legalább a belátást, hogy nincs gyógyír a sebre\" - nyilatkozta