Joey Robinson harmincöt éves. New Yorkban él második feleségével és tizenegy éves mostohafiával. Hazalátogat idősödő édesanyjához Pennsylvaniába, a farmra, ahol felnőtt. A háromnapos látogatás vallomások, viták, egyezkedések, könyörgések és megbocsájtó szavak áradatát indítja el. Nincsenek egyedül: ott kísértenek a múlt emlékei és a jövő fantomjai, vágyaik és ambícióik. John Updike negyedik regénye

\"A nagyszerűen illusztrált képregény-memoárban Stan Lee - a képregény-műfaj legendás alakja, a Pókember, az X-Men, a Bosszúállók, a Hihetetlen Hulk, és számos, egyéb Marvel-szuperhős megálmodója és társalkotója - a modern képregény létrejöttének történetét meséli el. Stan Lee (teljes nevén Stanley Martin Leeber, becenevén: the Man) nem igényel külön bemutatást. A képregények történetének legismertebb,

\"Az amerikai nyomor koszorús költője\", a több évtizede kultikus rajongással övezett Charles Bukowski 1975-ben jelentette meg második regényét, a Tótumfaktumot. A mű Magyarországon először 2007-ben jelent meg, de mivel az első kiadás mára gyakorlatilag beszerezhetetlen, a Bukowski-rajongók újabb generációja most ismerkedhet meg először az író huszonéves korú alteregójával, a híres-hírhedt Henry Chinaskival.

Körbejártad már a világot és biztos vagy benne, hogy akkor az gömbölyű és henger nem lehet? Szerinted, aki a sötétségben lapul az biztos, hogy prédára leső vadász? De mi van, ha ő az üldözött? Megbízol az angyalokban és rettegsz a démonoktól? Úgy véled, hogy a hibáidért mások a hibásak? Jobb szerinted a holtaknak a sírban és ha valaki visszatérne, azt te megvetően zombinak neveznéd és sikoltva rohannál

A főhős, Tomi-Ha-Szka egy magyar fiú, aki tízévesen egy majdnem halálos baleset következtében váratlanul egy teljesen idegen világba, egy dakota indián táborba kerül, egy szál magában. Az ő szemén át ismerkedhetünk meg e törzs hétköznapjaival és ünnepeivel, örömeivel, bánataival. A hasonló korú fiúk persze befogadják, és itt is ugyanúgy a betyárságon jár a barátok esze. A könyv lapjain végig követhetjük

Krusovszky Dénes nemzedékének egyik legjelentősebb költője. Első regénye generációkon és országhatárokon átívelő történet. 1990-ben Iowa City határában egy férfi halálos autóbalesetet szenved. 2013-ban egy fiatalember egy veszekedés utáni hajnalon hirtelen felindulásból elindul Budapestről kamaszkora kisvárosa felé. 1986-ban egy tüdőbénult beteg és ápolója egy vidéki szanatóriumban magnóra veszi a

\"A lelkek kódja sosem téves. Mindenki a számára legtökéletesebb testben születik a legmegfelelőbb időben, a legmegfelelőbb helyre. A test nem egy jelmez, mi fogva tart, hanem egy ajándék. Rajtad múlik, hogyan érzed magad benne. Szeresd hát az ajándékodat, légy rá büszke. Hisz megismételhetetlen és különleges minden egyes lélek!\" Oly sok mindent láttam, tapasztaltam eddigi életemben! Csakhogy egy

Pocit hanby, že vlastním telo, sa ma zmocnil v jarné popoludnie. Vnikol do slnečného lúča, prekĺzol cez tričko, zasiahol miesto uprostred hrudníka a navždy prilipol ku kožnému tkanivu. Na začiatku knihy má Erica päť rokov a frajera, ktorého si nevybrala a ktorý jej na ihrisku materskej školy vkĺzne rukou pod tričko. Vtedy zistí, že telo môže byť zdrojom hanby, a od tej chvíle ho pozoruje, uvedomuje

A roppant Folyam, ez a hatalmas és éhes isten a hegyektől a távoli tengerig kanyarog, és a földek, amelyeket érint, az uralmát nyögik. Erejének senki sem állhat ellen: minden más istent és szellemet felfalt, vagy elűzött a maga közeléből. Ám a pusztákon, ahol már nincs hatalma, csak úgy nyüzsögnek a kisebb-nagyobb természetfölötti lények, szellemek és lelkek. E veszélyes és idegen földre menekül a

Alex Benedict és Chase Kolpath egy rejtélyes kőtábla nyomába erednek, amely a megszállott idegenvadász Somerset Tuttle hagyatékából került elő, ám nem sokkal később el is tűnt. Talán ez a tábla elvezethet az első idegen fajhoz a Némák óta, bizonyítva, hogy az élet mégsem annyira ritka csoda a galaxisban. A sokak által őrültnek tartott, hiábavalóan kutató tudós mégis célhoz ért volna halála előtt? Sőt

Jó adag életszerűség fűszerezve humorral és csipetnyi erotikával: e recept szerint készült Jurij Poljakov, az egyik legnépszerűbb mai orosz író \"Szökni szeretnék\" című regénye. Szatírikus társadalomrajz? Enciklopédikus igényű korrajz? Groteszk családregény? Leginkább mindezek harmonikus egyvelege. A regény főhőse, Oleg Trudovics Basmakov a negyvenes évei közepén járva elhatározza, hogy megszökik

Bochkor, Gesztesi vagy Árpa? Ki a jobb apa? A könyvből kiderül ez is, és az is, hogy kinek szebb a gyereke, hogyan csajozzunk babával, vagy hekkel és Shrekkel, hogyan riasszuk el az udvarlókat, mire jó a lótejből készült babatápszer, még mire jó a szoptatópárna, vajon a viszki anyatejjel tényleg baileys-ízű, hogyan (ne) szeretkezzünk egy terhes nővel, és hogyan kell kezelni egy hisztérikus nőt?

První díl sbírky. Povídková sbírka , která poprvě vyšla r. 1959, připomíná půvabné klasické drobné prózy Jana Nerudy, fejetony, arabesky a žánrové obrázky, v rozprávce a sloupku je znát školu Karla Čapka. Ale autorka je svá: její prvotina je žánrově pestrá, zábavná a má svérázný humor.

Tato kniha může být považována za průvodce po současném africkém literárním světě. Obsahuje šestnáct ukázek děl různých prozaiků celé Afriky, od známých nositelů Nobelovy ceny až po autory lidové tržištní literatury. Rozmanitost podtrhuje skutečnost, že texty jsou přeložené z deseti různých jazyků. br / Autoři: N. Farah, T. B. Jelloun, Y. Vera, S. A. Mohamed, W. Soyinka, N. Gordimerová, M. Mustagáb,

Šeková knížka plná netradičních šeků. \"Chcete ukázat někomu ve vašem životě jak moc ho milujete? Milostné zprávy v této šekové knížce jsou ideální cestou k vyjádření vašich pocitů!\"

V osmdesátých letech připomínaly Peckovy samizdatové humoresky na malostranská témata, že pod nelidským příkrovem prožívají lidé v nerudovském koutě Prahy příběhy, v nichž člověk zůstává člověkem. Moudré, hořce vlídné zrcadlo Peckových próz svědčí živě i dnes.

A szegedi Csillagbörtön egyik épületének tetején egy ketrec áll. A \"tészesek\" számára csupán ez a hely jelenti a szabad levegőt. Embertelen gyilkosok, akik sohasem szabadulhatnak. Könyörtelenül elbántak velük, ahogyan ők is könyörtelenül bántak áldozataikkal. Közülük többen állítják, hogy a halálbüntetés megváltás volna; hogy még a kötél is jobb, mint ez a reménytelenül lassú halál. Rabtársaiktól

\"(...) Ez a bibliográfia azoknak az intézményeknek (Századvég folyóirat, Századvég Kiadó, Osiris Kiadó) a kiadói teljesítményét mutatja be, amelyeket az elmúlt huszonöt évben vezettem. (...)\" (a Szerző)