Renomovaná americká novinářka a historička se ve své nejnovější knize věnuje znepokojivému fenoménu posledních let – antidemokratickým trendům, které jsou stále patrnější jak ve východní a západní Evropě, tak i ve Spojených státech. Anne Applebaumová patří k prvním autorům, kteří ve svých novinových článcích na tuto skutečnost upozornili. V knize vysvětluje, proč se elity v demokratických státech začaly přiklánět k nacionalismu a autoritářství. Na známých příkladech ukazuje příchod nové vlny zastánců iliberalismu a popisuje, jak ke změně společenského pořádku tito lidé využívají konspirační teorie, politickou polarizaci, sociální média, a dokonce i nostalgii. Autoritativní vůdci moderní doby nejsou osamělými diktátory, při svém vládnutí se spoléhají na politické spojence, loajální úředníky či mediálně známé osobnosti, které jim pomáhají vydláždit cestu a podporují jejich vzestup. A na oplátku tyto své spojence odměňují participací na moci a bohatství.

Za tři dekády našeho polistopadového vývoje nejsou se jménem Václava Klause spojeny pouze zásadní historické události, jež formovaly naši současnost. Václav Klaus rovněž patří k největším hybatelům veřejné diskuse v naší zemi. Je to člověk pevného ideového zázemí, které plyne z jeho hluboké erudice mající základ ve společenských vědách a které upevnila unikátní zkušenost dlouhých let na špici domácí i evropské politiky. Pevné ideové zakotvení mu dalo kompas v bezprecedentních situacích po pádu komunismu, stejně tak jako mu dnes umožňuje orientaci v informační kakofonii „světa sociálních sítí“. Na Václavu Klausovi je pozoruhodná šíře jeho obzoru a názorová konzistentnost. Pozorný čtenář jeho textů brzy zjistí, že jeho názory jsou stálé a téměř nevyžadují korekci ani po letech. Celá tato kniha má být právě o silných, přesvědčivých názorech a slovech – o slovech, která se vršila v uplynulých třech desetiletích v Klausových knihách, článcích, projevech, rozhovorech, a která jsou odrazem jeho pevných názorů, jeho konzistentního myšlenkového světa. Tyto ideje mnohé formovaly a ve šťastnějších letech naší polistopadové minulosti významně spoluutvářely život v naší zemi. Citáty Václava Klause do knihy, která vznikla u příležitosti jeho 80. narozenin, vybral a uspořádal Tomáš Břicháček.

Výbor obsahuje politické, ekonomické a biografické eseje Johna Maynarda Keynese. V pozoruhodných statích o Versailleské smlouvě, Velké hospodářské krizi a úvahách o budoucnosti kapitalismu se skrývají zárodky Obecné teorie zaměstnanosti, úroku a peněz, základního díla dějin ekonomie. Zastoupen je však i Keynesův nejoblíbenější žánr: psychologický portrét a biografická skica. Svazek obsahuje osobní portréty státníků, například Georgese Clémenceaua, Woodrowa Wilsona či Lloyda George, ale i vědců jako Albert Einstein či Isaac Newton, a ekonomů Roberta Malthuse či Williama Stanleyho Jevonse.

Rakouský odborník na extremismus v politice prof. Walter Ötsch a novinářka Nina Horaczek napsali knihu čtivou, strukturovanou a s řadou praktických příkladů, které mohou přispět k tomu, že čtenář pochopí logiku populistického myšlení a bude se moci lépe orientovat v politických strategiích. Pokud platí, že český čtenář má díky své historické zkušenosti s ideologiemi vytříbený cit pro demagogickou manipulaci, pak najde v této knize manuál pro její komplexní porozumění a nakonec i návod, co dělat, abychom pod tlakem populistického myšlení obstáli. "Čtivá příručka umožňující lépe porozumět dnešní politické realitě. Ötsch a Horaczek ji napěchovali konkrétními příklady i bohatým historickým kontextem. Je důkazem, že základní principy populismu a demagogie jsou univerzálně funkční napříč kontinenty, dobami i náboženstvími. Populismus zažívá nevídaný rozkvět i díky sociálním sítím a chceme-li s ním účinně bojovat, musíme nejdříve pochopit, na jakých pilířích stojí. Právě k tomu je tato kniha perfektní cestou." Karel Kovy Kovář

Třicet let od událostí roku 1989 se debatuje o nové české politice – hospodářské, bezpečnostní, ale i zahraniční, která tvoří nezbytný rámec vnitropolitického vývoje. V souvislosti s tím se objevují také dezinformace o počátcích polistopadové, tehdy ještě československé diplomacie. Právě to bylo impulsem k opětovnému vydání revidovaného a částečně doplněného textu Černínský palác v roce nula o rozjezdu nové éry naší zahraniční politiky lidmi bez předchozí diplomatické praxe. Nový název knihy připomíná jedno z hlavních hesel sametové revoluce, jež se stalo jmenovatelem aktivit nového osazenstva Černínského paláce – a které dnes, o tři dekády později, kontrastuje se smýšlením části české veřejnosti… Kniha Jaroslava Šedivého (nar. 1929) je fascinující historií prvních dvou let naší polistopadové zahraniční politiky. Autor na základě osobních zkušeností připomíná velké události této doby, jako bylo vyjednávání o odchodu sovětských okupačních vojsk či postupné opětovné začleňování Československa do evropských politických a hospodářských struktur, navíc ale dává čtenáři jedinečnou možnost nahlédnout do zákulisí tehdejšího hektického dění a lépe pochopit klíčová rozhodnutí, jež zásadním způsobem předurčila další směřování našeho státu. Součástí knihy je obrazová příloha tvořená unikátními snímky z archivu autora.

Čína i nacionalismus patří v současnosti mezi ústřední společenská témata. S rostoucí geopolitickou mocí Číny vyvstává stále více potřeba tomuto vzmáhajícímu se kolosu porozumět. Kromě ekonomických či politických témat je ale třeba rozumět též současné ideologii. Ta, byť je skryta pod označením socialismus s čínskými specifiky, je veskrze nacionalistická. Čínský nacionalismus je komplikovaný a jeho pochopení pomůže poznat, kdo ve skutečnosti jsou samotní Číňané. Předkládaná kniha se ptá mimo jiné i na tyto otázky. Kdo jsou Číňané? Lze skloubit státní ideologie socialismu a nacionalismu v čínském prostředí? Jaký je či chce být čínský národ a čím anebo vůči čemu se definuje? Koncept čínského národa je představen prostřednictvím tzv. čtyř pilířů, skrze něž je čínský národ představován a pomocí nichž se definuje. Čínský nacionalismus nebyl doposud v českém prostředí formou monografie představen, a proto kniha uvádí čtenáře do základních teoretických konceptů i dějinných souvislostí. Aby bylo téma čtenáři přístupnější, jsou čínskému nacionalismu v jednotlivých kapitolách nastavována zrcadla hongkongské, taiwanské a české, která umožňují lépe pochopit ideu čínského národa i jeho synkretický charakter.

Lenin, Sztálin, Hruscsov, Rákosi, Kádár: a kommunizmus hírhedt alakjai többnyire ismert figurái a 20. századi egyetemes történelemnek, ahogy a kiindulási alap, a marxi életmű is. A 20-as évektől kibontakozó véres keleti diktatúra nemcsak a szovjet rendszer sajátja volt, az eszmét szervezetten exportálták a kelet-európai országokba is a világháborút követően, amivel elérték, hogy az Elbától keletre Ázsia túlpartjáig kommunista önkényuralmak irányítottak milliókat. Felvetődik a kérdés, hogy mégis miként és hogyan, milyen terroreszközökkel érték el a látszólag teljesíthetetlen feladatot azok az bolsevisták és elvtársak, akik 1917-ben magukhoz ragadták a hatalmat a cári Oroszországban? A történelmi ív és tér elképesztő méretű volt, az eszköztár és a módszertan pedig példátlan statuálások sorából állt. Mindszenty József, aki maga is megtapasztalta a hatalom erőszakosságát, igazi ellenfele volt a kommunizmusnak és magának Rákosinak. Neve összeforrt az általános ellenállással, 1949-ben koncepciós perben életfolytig tartó fegyházra ítélték, 1955-ben végül házi őrizetbe került. 1956. november 4-én az amerikai követségen kért menedéket, ahol végül tizennégy évig tartozkodott. A majd másfél évtizedes időszakban folyamatosan dolgozott és írt, nemcsak az emlékirataival foglalkozott, hanem a hazai és nemzetközi sajtótermékek mellett a nyugati világ könyveivel is, elsősorban a korszakot érintő kiadványokkal. Sokezer oldalas kézirattári hagyatékából ezúttal a Kommunista arcélek dosszié tartalmát dolgozta fel a kiadó, melyben portrészerűen ír a kommunizmus hírhedt-ismert alakjairól, valamint az általuk kiépített rendszer sajátosságairól. Az időnként szemelvényes, máskor esszészerű jegyzetek valós és hiteles képet rajzolnak a szörnykorszakról, ugyanakkor remek képet festenek a nyugati világban kialakult illuzórikus-hitetlenkedő véleményekről is, amikor ütközteti a kozmetikázott információkat a valósággal - mind a szovjet, mind pedig a magyar vonatkozások tekintetében.

Kniha je výsledkem spolupráce tří badatelů, kteří se zabývají problematikou evropské integrace v kontextu realizace vnitřní a vnější bezpečnosti s přesahem do dílčích oblastí, které se na bezpečnost váží. Dominantně se jedná o tematiku fungování evropských institucí, zapojení členských a také nečlenských států do plánování a realizace aktivit vedoucích k zajištění vnitřní a vnější bezpečnosti s ohledem na jejich vymezení v evropském právu. Vydání knihy předcházel výzkum spojený s účastmi na domácích i mezinárodních konferencích a výzkumnými pobyty v zahraničí. Kniha je proto výstupem reflektujícím diskuzi na širší platformě, jež umožnila vybrat dílčí tematické segmenty, které se obsahově promítly do jednotlivých kapitol knihy.

Silvio Berlusconi, Geert Wilders, Frank Stronach, Viktor Uspaskich, Vít Bárta, Tomio Okamura a Andrej Babiš, to jsou jen některá jména politických podnikatelů, kteří vytvořili vlastní stranu a vstoupili s ní do politiky. Přestože tento fenomén silně ovlivňuje řadu let politický a společenský život v České republice, příliš se o něm neví a nebyl dosud podrobně analyzován. Pro správné porozumění politické situaci, v níž se nyní nacházíme, je to však nezbytné. Tato průlomová práce nabízí zasvěcenou a důkladnou analýzu podnikatelských stran, přičemž důraz je kladen na strany působící dnes či v nedávné minulosti v České republice. Mapuje jejich zrod, vývoj, témata, s nimiž dokázaly oslovit voliče, i to, čím se tito voliči vyznačují. Zvláštní místo v analýze jednotlivých stran má stranická organizace a role lídra-zakladatele v ní. Podle velikosti finančních, mediálních a dalších zdrojů lídra i podle jeho rozhodnutí, zda vytvořit územní struktury a členskou základnu, či ne, nabízí inovativní typologii těchto stran. Zachycuje tak politický fenomén, který dnešní Českou republiku významně ovlivňuje, a zasazuje jej do širších souvislostí proměny současné politiky v západních demokraciích.

Málokomu se podaří pobývat v Severní Koreji, aniž by vedle sebe měl všudypřítomného průvodce a byl pod neustálým dohledem. Koreanistce Nině Špitálníkové se to povedlo v životě hned dvakrát. Jako jedna z mála na světě se zúčastnila studijních pobytů na Kim Il-songově univerzitě za vlády obou posledních vůdců Kim Čong-ila a Kim Čong-una. Co obnášelo studium v jednom z nejtužších diktátorských režimů na světě? Jak vypadá bezprostřední severokorejská realita? Jak se režim změnil během pár měsíců po převzetí moci Kim Čong-unem? Autorka se v textu snaží nalézt odpovědi na tyto i mnohé další související otázky a na základě osobní zkušenosti přináší vhled do segmentu severokorejského života.

Tato kniha se snaží postihnout politické dopady kritického zadlužení malých obcí v České republice. Autor upozorňuje na možné příčiny a podmínky, které mohou v důsledku zadlužení vést až k potenciálnímu zhroucení malých obcí. Vychází z empirické studie tří malých kriticky zadlužených obcí Karlovarského kraje (Bublavy, Nebanic a Pramenů). Pracuje rovněž s daty, která získal na základě dotazování starostek a starostů Karlovarského kraje. Právě malé obce mohou být kvůli svým finančním možnostem zranitelné, protože hospodaří s nízkými příjmy a jsou tudíž nuceny financovat obecní rozvoj z cizích zdrojů. V případě nákladných a chybných investic mohou pak obecní dluhy nabýt kritických hodnot, které místní samosprávy nejsou schopny splácet, a na obce bývá uvalena exekuce. Kritické zadlužení negativně ovlivňuje jak rozsah poskytování veřejných služeb občanům, tak podobu místní demokracie.

Islam je politický systém s vlastnou zbierkou zákonov, ktorá sa volá šaría. Šaría je založená na úplne iných princípoch ako náš právny systém. Mnohé z jej nariadení sa pritom týkajú aj nemoslimov. Čo znamená právo šaría pre našich občanov? Ako sa nás dotýka? Aké budú dôsledky, ak dovolíme moslimom riadiť sa šaríou a nie našimi zákonmi? Každá požiadavka moslimov je založená na myšlienke nastolenia šaríe v našej krajine. Mali by sme u nás šaríu povoliť alebo nie? A prečo? Ako môžu politici alebo úradníci rozhodovať o práve šaría, keď mu nerozumejú? Je to správne? V tejto knihe nájdete odpovede na všetky tieto otázky.

Prof. Lubomír Mlčoch je ekonom, přednáší na Univerzitě Karlově na Fakultě sociálních věd, kde byl dvě volební období děkanem. Je katolíkem vyznávajícím dobrovolnou skromnost, spoluautorem práce Pokoj a dobro, která byla počátkem devadesátých let minulého století jedním z plodů desetiletého období obnovy církve. Profesor Mlčoch je generačně spojen s Václavem Klausem a Milošem Zemanem, se kterými se profesně setkával v osmdesátých letech před revolucí. V druhém volebním období prezidenta Havla byl zván na Hrad jako externí poradce pro ekonomické otázky. Knižní rozhovor se zabývá jak životem prof. Lubomíra Mlčocha, tak i jeho pohledem na aktuální společenské a ekonomické otázky s přesahem k tématům křesťanské víry. Text je členěn do kapitol inspirovaných knihou Kazatel

A Nemzeti Együttműködés Rendszerének világa egy lengyel újságíró szemével. Szczerek (ejtsd: Scserek), a lengyel újságírás fenegyereke 2015 és 2019 között keresztül-kasul bejárta Magyarországot és a vonzáskörzetét, a helyi turistalátványosságok helyett a magyarok (és a tágan értelmezett Közép-Európa) lelke után kutatva. Felcsúton többször is bekukucskált egy bizonyos ház kerítésén, megpróbált utazni a kisvonaton, Trianon történetétől lesújtva részegen bolyongott Budapest mellékutcáin, és nemzeti rockot hallgatott, hogy a szövegekből magyarul tanuljon. Kószált a vidéki Magyarországon, cikkcakkban végigjárta a szlovák-magyar határt, végigdöcögött Kárpátalja kátyús útjain, bámészkodott Erdélyben és örömmel beszélgetett bárkivel, aki csak szóba állt vele. Bárhol is járt, mindenütt a dicső múlt egyre fakuló és az illiberális jelen egyre erősebben kivehető nyomaival találkozott, amiről saját szülőföldje és annak sorsa is időről időre az eszébe jutott. Az pedig, hogy útközben néha a honfitársaiba ütközött, nem is csoda, elvégre "Polak, Węgier - dwa bratanki..." Ugyan a Via Carpatia elsősorban a lengyel közönség számára készült, mégis, a magyarok története iránt érzett mélységes empátiájával, egyéni látásmódjával, illetve a lövészárkokat madártávlatból szemlélő külső nézőpontjával a magyar olvasók számára is számos érdekességet tartogat. Ziemowit Szczerek (1978) lengyel újságíró, a Gazeta Wyborcza és a Polityka munkatársa, író, Hunter S. Thompson lengyel fordítója. Jogot és politológiát végzett, és az európai szeparatizmusokat és regionalizmusokat kutatta. Újságíróként a kelet-európai térség geopolitikai, történelmi, kulturális "különlegességeinek"" szenvedélyes kutatója és szakértője. Magyarul eddig egyetlen könyve, a már-már kultikus státusznak örvendő Jön Mordor és felfal minket, avagy a szlávok titkos története jelent meg 2016-ban a Typotex kiadó gondozásában.

Úgy ?tartja a mondás, hogy a mókust az különbözteti meg a patkánytól, hogy jobb a PR-ja. A természettudományokon belül az elmúlt évtizedekben valószínűleg a klímakutatás volt a mókus, hiszen egyetlen más tudományág sem tudott olyan hatékonyan beszivárogni a társadalmi közbeszédbe, és ezen belül a fiataljaink életébe, hogy még saját fóbiát is elnevezzenek róla: klímaszorongás. A médiának és megmondóembereinek, valamint a szakértők bizonyos körének hisztériakeltése, tudományosan kevéssé megalapozott állításai miatt mára az egyik legfenyegetőbb félelemmé a klímakatasztrófa vált. BJORN LOMBORG két évtizede foglalkozik az éghajlat-változással, mindennek fényében állítja, hogy a témával kapcsolatos szélsőséges, gyakran irracionális retorika többet árt a valóban hatékony megoldások ügyének, mint amennyit használ az, hogy napi szinten jelen van a híradásokban. A globális felmelegedés valós, de nem kezelhetetlen probléma, az apokaliptikus víziók viszont társadalmi szinten okoznak visszafordíthatatlan károkat – gondoljunk csak azokra a jóléti társadalmakban élő fiatalokra, akik a lakhatatlanná váló Föld rémképe miatt nem vállalnak gyereket –, miközben minden olyan globális kihívás háttérbe szorul, amelynek a kezelése tovább nem odázható el. A szerző ezért azt javasolja: „Vegyünk vissza a pánikból, tekintsünk a tudományra, nézzünk szembe a gazdasági szempontokkal, és foglalkozzunk racionálisan a kérdéssel!

A fiatal olasz történész és közíró, Francesco Giubilei rámutat arra, hogy a környezet megóvásának kérdése az 1960-as évekig hangsúlyos volt az európai jobboldal politikai vitáiban, ám az 1968 után kibontakozó új baloldal egyre inkább kisajátította ezt a témát – a jobboldal hallgatólagos beleegyezésével. Ez azonban nemcsak politikai értelemben helytelen, de erkölcsileg is kifogásolható magatartás volt, mert a környezettudatos gondolkodás nem pártfüggő. A környezetért érzett felelősség kérdése a jobboldal számára éppannyira fontos, mint a gazdasági növekedés. Acqui Ambiente díjjal elismert könyvében Giubilei nemcsak a keresztény civilizáció gazdag örökségét, de a 20. század és napjaink konzervatív „zöld” gondolatait tárja elénk mint az ökológia mainstream, gyakran poszthumán jövőt vizionáló politikai vallásának alternatíváját.

Kniha nadväzuje na predošlú knihu autora z prostredia vysokej politiky s názvom Pokušenie moci. V druhej časti - Poučenie z moci - má čitateľ možnosť preniknúť do zákulisia parlamentu, politických strán, vlády, diplomacie, zahraničných ciest a medzinárodných rokovaní. Ľuboš Jurík šesť rokov pôsobil ako hovorca predsedu NR SR, zúčastnil sa mnohých domácich i zahraničných rokovaní M. Dzurindu a R. Schustera, opísal autentické zážitky, ktorých bol priamym svedkom. Čitateľ tak dostáva do rúk zaujímavú knihu s autentickým svedectvom o zložitom období Slovenskej republiky od jej vzniku až po prvé desaťročie tretieho tisícročia. Ľuboš Jurík je nielen pozorný a detailný kronikár, ale aj glosátor udalostí a osobností, pričom sa snaží zachovať objektívny, aj keď netají svoj kritický pohľad na udalosti.

Kniha Třinácté komnaty prezidentů není svým rozsahem příliš rozsáhlá, ale je nabitá výběrem událostí a fakty, které zásadně ovlivňovaly naše dějiny a tedy i naše osudy. Pojednává o práci, živote a často i myšlení mocných, tedy těch, kteří stáli a stojí na samém vrcholu pomyslné pyramidy - na Pražském hradě - a dívali se či dívají „ z vrchu“ na lid v „podzámčí.“ Přitom zřejmě při svém vládnutí si ani sami neuvědomovali své „Třinácté komnaty.“ Je dobře, že žijeme v době, kdy o mocných této země můžeme veřejně vést jakoukoliv debatu, a dokonce, takto činíme i v této knize. Odhalujeme jejich soukromí, slabá místa, chcete-li Třinácté komnaty. V. tomto smyslu je tato kniha ojedinělá a pro mnohé z nás mohou být některé informace velmi překvapivé. Kniha je vybavena fotografiemi míst, kde naši prezidenti žili a kde jsou ti, kteří nás navždy opustili - pohrbení.

Joseph de Maistre (1753–1821) jogász, diplomata és író. A savoyai–piemonti politikai elit tagja. A francia katolikus konzervatív gondolkodás meghatározó alakja. Magyarul megjelent művei A pápáról (1867) és az Elmélkedések (2020). A harmadik fontos műve a most közreadott Szentpétervári beszélgetések. A jelen kötet de Maistre két fontos művét tartalmazza. A Szentpétervári beszélgetések és az Az áldozathozatalról 1809 táján keletkezett, amikor a szerző Szentpéterváron volt a Szardíniára visszaszorult piemonti dinasztia nagykövete. A két mű írásakor de Maistre vagyonától, könyveitől megfosztva, jövedelem, ország és család nélkül élt az emigrációban. Mindkét mű máig nagy hatást gyakorol. A tilsiti béke (1807) után írt platonista Beszélgetések közvetlen célja a forradalom és Napóleon sikerének megértése: miért engedi ezt Isten. Témája a Gondviselés, büntetés és teodicea problémája. A másik nagy figyelmet kapott eleme e szövegnek az erőszak kérdése. A forradalom és a napóleoni háborúk nem a felvilágosodás optimizmusát igazolták. A felvilágosodás paradox barbarizmusa abban áll, hogy a filozófusai és követői vakok az ember erőszakos hajlamára, s eközben a korábbiakat felülmúló, példátlan és tömeges erőszaktevéseket, háborúkat igazolnak. Az áldozathozatalról a katolikus–protestáns vita témáját, a francia katolikus szentségimádás hagyományát folytatta, azonban az áldozat/áldozás társadalmi integratív hatására terelte a figyelmet. Azóta a szociológiában és a kulturális antropológiában számos munka foglalkozott a témával követve a de Maistre által először megfogalmazott gondolatot.

A biztonság immár nem csak statikus, a politikai-gazdasági territóriumhoz kötődő védelmi képességet jelent, hanem egy olyan, gyakorlatilag mindenre kiterjedő dinamikus tényező, amely abszolút értelmében nem is teremthető meg. A globalizáció folyamata megrendítette a régi rendszer tartópilléreit. Relativizálta a földrajzi távolságot. A nemzetközi gazdasági és politikai kapcsolatok mai „rendszerét” a kölcsönös függőség, az egymásba kapcsolódó érdekhálózatok és a kölcsönös egymásrautaltság jellemzi a maga sajátos – önmagában is súlyos kihívást jelentő – aszimmetriáival. A kihívások ma már meglehetősen nehezen lokalizálhatók. Az ökológiai kihívások az emberiség fennmaradását teszik kérdésessé. Az egyén biztonságát továbbá olyan veszélyek is fenyegetik, mint a génmódosított termékek piacra kerülése.

"2009-től jelennek meg írásaim az Amerikai Magyar Népszavában, ebben a New Yorkban megjelenő, magyar nyelven kommunikáló, papír alapon kiadott százvalahány éves újságban, ami online mutációja révén mostanában már bárki számára hozzáférhető. Speciális feladat magyarul írni azoknak, akiknek a magyar már csak a második nyelvük, és elsősorban a Washington Post, a CNN, a New York Times, a Rolling Stone és a Huffington Post híreiből tájékozódnak, mely orgánumokban viszonylag kevés teret szentelnek a magyar belpolitikának. Ezek az emberek nem biztos, hogy tisztában vannak Tállai András vagy Mészáros Lőrinc jelentőségével, úgyhogy valamivel bővebb magyarázatot igényelnek a hazai politikai alvilág bemutatásakor, de közben azt sem szabadott figyelmen kívül hagynom, hogy magyarországi olvasóim se unják halálra magukat. Az így létrejött hibrid, világmagyarul írott publicisztikáim gyűjteménye ez a könyv, a mindent elsöprő ostobaság és a pökhendi hülyeségcunami jegyzőkönyve, és mint ilyen rendkívül informatív, valamint brutálisan szórakoztató. ... Magyarország borzalmas hely, de még messze nincs vége az átalakításának egy ennél is élhetetlenebb, ostobább hellyé. Én folytatom a dokumentálását, de önök most nyugodtan pihenjenek meg és röhögjenek kínjukban, milyen is volt az elmúltnyócév."

Két párhuzamos könyvről van szó, ugyanazzal a szerkezettel. Egy nyugatnémet és egy keletnémet író veszi leltárba gyermekkorát. A két szerző szó szerint leltárba veszi a környezetében levő tárgyakat, tereket, helyeket, embereket, eseményeket, persze elsősorban azokat, amelyek egy gyerek számára fontosak: megtudhatjuk például, hogy a nyugatnémet családnál milyen lemezjátszót használtak, és hogy odaát, a keletnémet oldalon a lemezjátszó tetejét nem lehetett lecsukni, ha nagylemezt tettek fel. Tévék, tévézési szokások az egyik oldalon és a másikon. Magnók, rádiók, háztartási gépek, közlekedési eszközök itt és ott. Iskolák és az iskolai oktatás különbségei. Játékok, barátok, lányok, az első szexuális élmények. Utazások. A leltárból és a tárgyakhoz, helyekhez, emberekhez fűződő kis történetekből fokozatosan kibontakozik a mindennapi életnek egy-egy jellegzetes képe a két országban, sőt a két társadalmi rendszer valamiféle szociológiai körképe is felsejlik. Megtudhatjuk, hogy az a környezet, amelyet egy gyerek természetesnek tekintett az egyik oldalon, milyen kiáltó ellentétben állt a „másik oldalon” élő gyermek környezetével.

Spisovatel Jan Bauer, který napsal už více jak sto knih s převážně historickou tématikou, předkládá čtenářům zajímavé příběhy dvou velkých Čechů. Jeden, ten první, T. G. Masaryk, vytvořil tento stát na demokratických základech a Václav Havel nám zase demokracii vrátil. Autor oba tyto velikány srovnává jako politiky, spisovatele, filozofy, vlastence, ale ukazuje, jaký měli například vztah ke Slovensku, k náboženství, k ženám i v čem ve vysokých funkcích selhali. Dokládá, že je naším štěstím, že zformovali tento stát, Československou republiku a po rozdělení Českou republiku. Můžeme být na ně hrdí, neboť do základů naší státosti vložili to nejcennější - svobodu a demokracii.

Jde o příběh člověka, který maturuje v roce 1938 za druhé republiky a na vysokou školu jde na počátku protektorátu. Po zavření vysokých škol pracuje jako protektorátní úředník a je ovlivněn všemi nástrahami tohoto období. Po válce jde pracovat na ministerstvo, vystuduje vysokou školu a vstoupí do komunistické strany. A to vše i přes protesty rodiny, která se na tehdejší skutečnost dívá negativně. Postupně postupuje i na funkčním žebříčku, dělá některé kroky, které se mu příčí, ale situace je vyžaduje. Na jedné straně je drcen prostředím, ale na druhé straně jej využívá i ve svůj prospěch. Po roce 1989 odchází do penze a pomáhá privatizovat pro své děti a příbuzně strojírenské fabriky. Kniha představuje pohled na českou historii 20. století prostřednictvím různých postojů, činů a střetů postav této knížky. Historie je dokreslována i tehdejším denním tiskem, a tak jsou uváděny i některé události nepříliš všeobecně známé. Určeno především pro zájemce o českou historii a politiku dvacátého století a vývoj názorů a postojů v tomto období.

Vpád ruských invazních vojsk na Ukrajinu šokoval celý svět. Kde leží společenské a historické příčiny tohoto konfliktu? Jak do událostí zapadá politická kariéra prezidentů Putina a Zelenského? A jak bude vypadat budoucnost Evropy? Na tyto otázky v rozhovorech s Petrem Horkým hledají odpovědi bývalý ministr zahraničí Cyril Svoboda, expertka na jadernou energii Dana Drábová, válečná novinářka Lenka Klicperová a řada dalších významných osobností.

Kniha nabízí komentář k Machiavelliho Vladaři, zřejmě nejznámějšímu dílu politické teorie. Výklad seznamuje čtenáře s hlavními idejemi a koncepty Machiavelliho politického myšlení a jejich historickým, ideovým a literárním kontextem. Machiavelli je vylíčen jako představitel estetické politické teorie, která namísto řeči zdůrazňuje roli smyslového vnímání jako předpokladu existence politického společenství. Kromě toho kniha věnuje pozornost Machiavelliho specifickému pojetí sociálního konfliktu a jeho kritice oligarchie. Studie vychází současně s novým překladem Vladaře.

How could Viktor Orbán and the party alliance lined up behind him win two-thirds victories several times in a row? The author of this book looks for the answers based on unusual specific criteria. In his opinion, Mr Orbán governs according to the logic of sports and successful startups. What does that mean? He is constantly working out. He is invariably adjusting his training plan. After failures - like true champions and world-famous company founders - he stands up, and goes back to work with even more energy. This book is a must-read for anyone who wants to understand Mr Orbán's training strategy! We also get an answer to why his opposition has not been able get back on it’s feet since 2010. We can tell you this much, it does not depend on their training plan, since there is none.

Az elmúlt másfél évtizedben az Európai Unió működése jelentős változáson ment keresztül. Korábban a nyilvánosságtól távol működő, szabályozási kérdésekre összpontosító, sokak számára talán unalmasnak tetsző intézményként haladt előre a maga kitaposott útján. Az utóbbi idők válságai során azonban egykori működési modellje elégtelennek bizonyult; a válságok kezelése ugyanis az európai politikusoktól gyors, határozott cselekvést, kezdeményezőképességet, kreativitást és rendhagyó megoldásokat igényelt – csupa olyan dolgot, amelyek addig nem tartoztak az európai politizálás meghatározó vonásai közé.E fordulatos másfél évtizedben az európai vezetőknek nemcsak az új helyzetekre kellett a megszokottnál gyorsabban reagálniuk, de az addigi szakpolitikai kérdésektől eltérő területen navigálva a szuverenitással, identitással, szolidaritással kapcsolatos megannyi dilemmára is meg kellett felelniük. Bejáratott megoldások híján pedig sokszor nem hagyatkozhattak másra, mint politikai ösztöneikre és improvizációs képességükre. A változások egy részét testközelből, az Európai Tanács elnökének tanácsadójaként megélő szerző könyvében négy olyan drámai pillanatra összpontosít, amelyek hozzájárultak az európai politika átalakulásához: a 2008-ban kezdődő és a kontinens országait is nehéz helyzetbe hozó gazdasági válságra, a Krím és Ukrajna más részei ellen indított orosz támadásra, a menekültválságra és a brexit miatt a szervezet atlanti szárnyán előálló komplikált helyzetre. Van Middelaar ezeket végigelemezve igyekszik olvasói számára felvázolni, hogyan találja fel magát újra az uniós politika, s hogyan helyeződik át benne a hangsúly a szabálypolitikáról az eseménypolitikára. A lebilincselő stílusban megírt könyv mindenki számára ajánlott, aki szeretné jobban megérteni a mindannyiunk mindennapjait meghatározó uniós politika belső működésének dinamikáját, intézményi ütközéseit, szövevényes hatalmi játszmáit és az európai választópolgárok növekvő türelmetlenségének okait.

Ez a könyv egy sorozat második része, a sikerlistás A kultúra megszállása folytatása. A szerző ebben a művében bemutatja, hogyan használta a Kádár-diktatúra propagandaeszközként a Magyar Televíziót, gondosan kiválogatva a munkatársakat, különös tekintettel a tévé jövendő „arcaira”. A „nagy pillanat” 1957. május elsején érkezett el, az ötvenhatos forradalom és szabadságharc leverése után Kádár János a tévé által élőben közvetített felvonulással üzent: a Magyar Népköztársaság leszámolt az „ellenforradalommal”. Ekkor még a megtorlás időszakát szenvedte meg az ország, később következett a konszolidáció, de a diktatúra ebben is kulcsszerepet szánt e vezető médiumnak. Ötvenhat után csak a legmegbízhatóbb, nagyon gyakran kommunista családból érkező vagy ideológiailag elkötelezett emberek kerülhettek a tévéhez, voltak, akiket a hírhedt ÁVH-tól helyeztek át, mások a Néphadseregtől jöttek, megint mások bizonyítottan a kádári titkosszolgálatnak dolgoztak Olyan tévés legendák hátterét ismerhetjük meg, mint Ipper Pál, Vitray Tamás, Juszt László, Kepes András vagy éppen Frei Tamás.