Pokračovanie románu Tá, čo sa vracia. V najhlbšej tme noci tesne pred svitaním Adriana mláti do dverí s novorodencom v náručí. So sestrou sa dlho nevideli, preto vôbec netušila, že Adriana čaká dieťa. Pred kým uteká? Je naozaj v nebezpečenstve? Adriana v sebe nosí večný nepokoj, zosobňuje bezočivosť a predovšetkým neochvejnú silu postaviť sa zoči-voči pravde, hoci môže byť nepohodlná či príliš krutá. A tak sa odrazu izby zaplnia hlasmi, pochybnosťami, vynárajú sa otázky. Rozstrapatená a vystrašená Adriana prináša do sestrinho bytu a manželstva chaos, odhaľuje vážnu trhlinu, jej sestra vníma manželove úniky, nehu či rezervovanú eleganciu v novom svetle. O niekoľko rokov musí rozprávačka príbehu po nečakanom telefonáte náhle opustiť francúzske mesto, v ktorom sa rozhodla žiť. Vydáva sa na nekonečnú cestu nocou sprevádzaná vynárajúcimi sa spomienkami. Vracia sa na južné predmestie, do rybárskej štvrte Pescary. V tomto nepreniknuteľnom avšak pohostinnom mikrokozme môže vďaka pevným pravidlám a drsným obyvateľom s veľkým srdcom zistiť, čo sa vlastne stalo, a zmieriť sa s minulosťou. Donatella Di Pietrantonio žije v Penne, v regióne Abruzzo, kde sa venuje profesii detskej zubnej lekárky. Debutovala románom Mia madre ? un fiume (Moja matka je rieka, ocenený Premio Tropea). Jej druhý román Bella mia (Moja krásna, ocenený Premio Brancati) bol nominovaný na cenu Premio Strega 2014. Za román Tá, čo sa vracia dostala v roku 2017 prestížnu taliansku cenu Premio Campiello. Román Južné predmestie sa dostal medzi piatich finalistov ceny Premio Strega 2021.

"Bodor Ádám a Verhovina madarai című regényében kerül említésre Eronim Mox titokzatos szakácskönyve, melyben receptek és történetek egyaránt sorakoztak. Most több mint harminc kortárs író tett kísérletet arra, hogy lejegyezze a rég eltűntnek tartott könyv receptjeit. Hol készítik a legízletesebb báránysikolylevest? Hogy lesz a gyapjas tintagombából szaftos paprikás? Tényleg a tárkonyos csicsóka hozza ki legjobban az omlós hódhús zamatát? Eronim Mox elveszettnek hitt, ősi szakácskönyve ilyenféle kérdésekre is válaszokat keres. A kötetben közölt történetek varázslatos gasztronómiai utazásra hívnak Jablonska Poljana és Pregyina vidékére, Halmaherára vagy a Kolinda-erdő fenyvesei közé. Megtudjuk végre, hogy szederborhoz passzol-e a papagáj, de a könnyű labodalevesek titkára is fény derül, ahogy tisztázódik az is, mit jelent, ha valaki nyehöcével álmodik. Tartanak otthon ördögcérnát és angyaltrombitát? Az ebből a bűvös könyvből megismerhető főzetekhez mindegyik jól jöhet! Eronim Mox receptjeit lassan és finoman tanácsos olvasni. Úgy, ahogy főzni, bort inni és élni is érdemes."

Tento neuvěřitelně dobrodružný příběh a jeden z největších světových bestsellerů nám dává příležitost objevit moudrost starodávné kultury a vyslechnout si její podmanivé poselství. Příběh odvážné ženy, která putovala s australskými domorodci a naučila se úžasným tajemstvím a moudrosti tohoto velmi starobylého kmene. Naučila se věcem, kterým se v naší moderní společnosti potřebujeme naučit všichni: jak znovu navázat kontakt s přírodou, jak důvěřovat naší vnitřní moudrosti a vedení a neztrácet v ně víru. Elisabeth Kübler-Rossová Román Poselství od protinožců vypráví příběh americké lékařky, specializující se na přírodní léčitelství, které se naskytla příležitost poznat život jednoho australského domorodého kmene domorodci jí totiž nabídli, aby se s nimi zúčastnila jejich putování po Austrálii. Čtenář společně s mladou lékařkou postupně objevuje svět, ve kterém platí zcela jiné zákonitosti: domorodci žijí v naprostém souladu s drsnou přírodou, mají mimořádně vyvinutý orientační smysl a jsou schopni přežít i v těch nejnehostinnějších podmínkách. Marlo Morganová dochází k poznání, že způsob života i duchovní svět australských praobyvatel, jakkoli se může na první pohled zdát primitivní, je ve skutečnosti mnohem hlubší a autentičtější než naše moderní civilizace. Marlo Morganová, narozená ve Spojených státech amerických, se jako lékařka podílela na velkolepém mezinárodním sociálním programu na pomoc australským domorodcům. V roce 1990 vtělila své zážitky a zkušenosti ze života mezi domorodci do literární podoby a vydala vlastním nákladem knihu Poselství od protinožců. Dílo v krátké době získalo světový věhlas a vyvolalo zájem mezi samotnými hrdiny vyprávění. Během tří let byla knížka přeložena do téměř dvou desítek jazyků. Jubilejní vydání s novou grafickou úpravou, kniha také prošla opětovnou redakcí a je doplněna o novou aktualizovanou předmluvu.

Nesmrteľný príbeh lásky boha Erosa a prekrásnej princeznej, pozemšťanky Psyché. Nikde na zemi ani na nebotyčnom Olympe, ktorý je sídlom nesmrteľných bohov, ešte nik nevidel takú utešenú tvár, také nádherné vlasy a takú ladnú postavu. Krása však nie vždy prináša šťastie. Závisť bohyne Afrodity a sestier priniesla Psyché útrapy, ale zároveň túžbu bojovať za nehynúcu lásku. Ilustrácie: Martin Augustín Ukážka z textu Svýkrikom bolesti sa Eros strhol zo spánku. Vyskočil z lôžka, smutne sa obzrel na ohúrenú Psyché, rozprestrel žiarivé krídla a stratil sa v tme. Zároveň s bohom Erosom sa stratil aj palác, aj záhrady, aj celé prívetivé údolie. Psyché sa ocitla sama v pustých skalách. Trikrát muselo vyjsť a znova zapadnúť slnko, kým sa nešťastná Psyché spamätala. V hlave jej neustále vírili výčitky: „Riadila som sa zlou radou a zničila som svoje šťastie! Sám božský Eros si ma vybral za manželku a ja som ho zradila!“ Utrápená zišla z hôr do rodného mesta, no nenašla tam už nikoho blízkeho. Jej rodičia od žiaľu umreli. A tak sa vybrala do susedného kráľovstva za najstaršou sestrou. Hneď na prahu sa s plačom žalovala: „Mojím manželom bol samotný Eros a kvôli tebe ma opustil!“ Najstaršej sestre sa podarilo vyroniť zopár sĺz, no falošný súcit ešte viac jatril bolesť a Psyché od nej ihneď odišla. „Eros opustil Psyché kvôli mne!“ samoľúbo si lichotila najstaršia sestra. Bez meškania si obliekla najkrajšie šaty a vybrala sa na známy skalný štít. Zmyslela si, že ona bude pre boha Erosa najlepšou manželkou, a s týmto presvedčením sa vrhla do priepasti. Lenže nebol tam už západný vánok Zefyros, ktorý by ju zniesol nadol. Závistlivá sestra sa zabila.

Vrcholná Shakespearova tragédie o dravém mládí a pošetilosti stáří. Toto vydání je devatenáctým svazkem v ediční řadě nových překladů Shakespearových děl uváděných v zrcadlovém uspořádání s textem originálu, s předmluvou, glosářem obsahujícím moderní anglický překlad zastaralých či zaniklých výrazů a zevrubným komentářem, který přináší faktografické poznámky, rozbor hry i konkrétních překladatelských problémů.

Úskalí věrnosti, lásky a víry na příběhu přistěhovalecké rodiny ve Velké Británii Isma je volná. Vyrostla v Londýně a po matčině smrti se roky starala o mladší sourozence, dvojčata Aneeku a Parvaize. Nyní přijala pozvání své profesorky do Ameriky, kde si konečně může splnit sen, který na dlouhou dobu odložila. Nedokáže se ale přestat strachovat o svou krásnou a tvrdohlavou sestru Aneeku, která studuje práva v Londýně, ani o bratra Parvaize, jenž se zničehonic rozhodl dokázat, že je právoplatným synem svého otce, džihádisty, kterého ovšem nikdy nepoznal. Parvaiz se dostal až do Sýrie a své nešťastné sestry nechal daleko za sebou. Co pro něj mohou udělat? Co by měly udělat? Vypovídá bratrovo rozhodnutí také něco o jejich vlastních životech?

Kathy, Ruth a Tommy kedysi spolu študovali na exkluzívnej internátnej škole Hailsham v odľahlom kúte anglického vidieka. Bol to svet zvláštnych spolkov a záhadných pravidiel, kde učitelia stále pripomínali žiakom, akí sú výnimoční, a viedli ich najmä k umeleckej tvorivosti a fyzickej zdatnosti. Z Kathy je dnes mladá tridsaťjedenročná žena. Do života jej znovu vstúpili Ruth a Tommy. Prvý raz sa zamýšľa nad ich spoločnou minulosťou, začína chápať, v čom vlastne spočíva ich výnimočnosť a ako ich tento dar ovplyvní. Román Neopúšťaj ma je napínavým čítaním o nevinnosti, láske, poznaní a strate.

Neobyčejně silný a hluboký příběh o odvaze změnit život, o lásce k dítěti, která překonává oceány, o lásce k muži, která vám pomůže zapomenout, a o víře, že všechno na světě má smysl a záleží na tom, jací jsme. Niša v sobě našla sílu zdolat nástrahy a bolesti, které jí nachystal osud, a vydala se daleko za hranice svého malého světa, aby se mu postavila. Musela se při tom vzdát nejcennějšího, co měla, aby změnila již předem nalinkovaný život. Našla svobodu i štěstí. Jenže jako krásný pták, letící svobodně na nebi, který se lapí do pytlácké sítě, se i Niša dostává do pasti. Můžeme uniknout svému osudu? Není svoboda otroctvím? Co všechno má smysl obětovat? Jsme takoví, jak nás vidí ostatní? Kolik toho člověk musí ztratit, aby něco získal? A kolik toho dokážeme ztratit? Jako v detektivním a tajemstvími opředeném vyprávění rozplétáme kousek po kousku, krok za krokem, vrstvu po vrstvě, vlákno po vláknu spletitý přiběh Niši a skládáme její život jako mozaiku. Skrze oči, myšlenky a pocity jejích nejbližších před námi vyrůstá obraz neobyčejně silné ženy, jejíž život má sílu inspirovat lidi kolem sebe a měnit sebe samé k lepšímu. Autorka milionového bestselleru Včelař z Aleppa přichází s dalším napínavým románem.

Víťazka Bookerovej ceny v roku 2019. Takto ste o Británii ešte nečítali. Takto sa o Británii ešte nepísalo. Od Newcastlu po Cornwall, sleduje román Dievča, žena, iné prvého dvanásť postáv a ich životy v krajine od zrodu dvadsiateho storočia po obdobie dospievania dvadsiateho prvého. Každá niečo hľadá: spoločnú minulosť, nečakanú budúcnosť, miesto, ktoré by mohla nazývať domovom, lásku, chýbajúcu matku, strateného otca či aspoň záblesk nádeje...

The First World War has left the world in agony. Disillusionment, hopelessness, and horror are rife when a despondent author gets a visit by Father Time and Father Christmas, who come to raise his spirits. He wishes for better days, but the war has taken everything, turning him into a hopeless and angry nihilist.

"The Tragedy of Coriolanus" falls into the category of Shakespeares' political tragedies. It tells of the story of the legendary Roman hero Caius Marcius Coriolanus. Coriolanus' military success helps him get forward in Rome's political life, and he soon starts dreaming of a leadership position. Unfortunately, too much power inevitably leads to corruption, and Coriolanus’ fate is no exception.

Az egyes szám első személy ezúttal nem száraz nyelvtani kategória, hanem Murakami Haruki új novelláskötetének sokatmondó címe. Nyolc remekbe szabott történetet rejt, személyes vallomásként elmesélve. A meg nem nevezett narrátor magányos, már nem fiatal ember, aki hol nosztalgikusan tekint vissza gyerekkorra, fiatalságra és felnőtté válásra, rég elillant kapcsolatokon, szerelmeken, veszteségeken, halálon merengve, máskor bizarr történetet mond el úgy, mintha magától értetődő valóság lenne. S hogy ez az elbeszélő maga a szerző-e, vagy valaki más, azt döntse el az olvasó, miközben elmerül a különös hangvételű, hol bölcs, hol szeszélyes, finom érzékletességgel megírt történetekben, amelyekből persze nem hiányzanak a világhírű japán íróra jellemző csavarok sem. Vannak szerzők, akik tükröt tartanak a világnak, Murakami Haruki írásaiban a tükör kaput nyit a mögötte rejlő talányos univerzumra. Hogy hol is van pontosan ez a titkos tartomány? Bennünk, emberekben, az életünkben, múltunkban, jelenünkben, emlékeinkben, álmainkban és vágyakozásainkban. Vagy ahol megtaláljuk, Murakami ezt ránk bízza, ahogy sok mindent.

Vitéz Szilágyi Lajossal Budán, tízemeletes bérház tizedik emeletén beszélgetünk az életéről, a magyar sorsról. A lakás tele életmű maradványokkal, albumok, a színészet relikviái, a vitézi élet dokumentumainak töredékei. Sietősen váltjuk a szót, gondolnunk kell gyorsan fogyóé letünkre, erre az egyetlen, nagy kalandra. Kiterítjük a magunkkal cipelt magyar történelmet. Néha meg is könnyezzük. – Neked hol kezdődött a nagy kaland, Lajos bátyám? – Az én életemnek tulajdonképpen 1943 a kezdete, mert akkor tettem előadóművészi vizsgát a Magyar Királyi Színművészeti Kamaránál, akkor avatott Horthy vitézzé, és akkor kerültem a Szegedi Színház tagjai sorába, mint ösztöndíjas színész. Várományosként avattak vitézzé, ez annyit jelentett, hogy az édesapám I. világháborús érdeme alapján rám, mint elsőszülött fiára kiterjesztették ezt a címet. Egy évvel később magam is rászolgáltam, mert (Szegedről vonultam be katonai szolgálatra, és) kitűnőre minősített katona lettem. – Harcoltál a felszabadítók ellen? Akkor szépen megjutalmaztak – mondom nem kis iróniával. – Tulajdonképpen 1945. január 18-ig harcoltam a szovjet hadsereg ellen, és utána két fogságból sikerült megszöknöm, úgy hogy Budapestről nem tudtak elvinni. Elfogtak kétszer az oroszok, először január 26-án, de sikerült megszöknöm, azt hiszem, február kilencedikén. Budapesten különböző centrumokba gyűjtötték össze a csoportokat, akiket foglyul ejtettek, köztük rengeteg olyan ember is volt, aki soha életében nem volt katona. Először az Alsóerdő-sor utcai biliárd terembe vittek, ahonnan sikerült megszöknöm, majd ismét elfogtak és a Szondi sörözőbe vittek, ahol több fogolytársammal együtt, éjjel-nappal az oda érkező lőszeres kocsikról hordtuk a lőszert le és fel. Szerencsémre a gimnáziumban az atlétikai versenyeken 100 méteres síkfutásban 11,7 másodpercet futottam, amely abban az időben kitűnő eredménynek számított, hiszen Csányi Gyurka – a későbbi olimpikon – 1941-ben az ifjúsági bajnokságot 11,5-ös eredménnyel nyerte meg. A gyorsaságomnak köszönhető, hogy egyik alkalommal sem tudtak Gödöllőre vagy Ceglédre, a nagyobb gyűjtőtáborokba vinni. Megúsztam ezt a részét a háborúnak, de február 28-án letartóztatott az ÁVÓ, akkori nevén Politikai Rendészeti Osztály, és az Andrássy út 60-ba vittek. Ott másfél hónapig voltam, rettenetes körülmények között. Vérhast kaptam. – Akkor éppen kiket kínoztak Péter Gábor legényei? – Zadravecz püspök úrral együtt voltam, Muráti Lilivel és férjével, Vaszary Gáborral. Muráti Lilit korábban személyesen nem ismertem. Orlai Csepi is ott volt, a híres Csepi zenekarnak a dirigense, aki kitűnő dobos is volt. Borzasztóan megkínozták, de annyira megkínozták, hogy utána évekig kezelésre szorult. Megverték a kezeit. Úgy neveztük az őrséget, hogy debreceni gyász-magyarok, mert fekete ruhába öltöztetett fiatal parasztgyerekek voltak, akiknek beadták azt, hogy ezek fasiszták, ezek tették tönkre az országot. Szóval, szabvány mese volt már akkor is. – Vertek benneteket? – Volt olyan nap, hogy hat-nyolc halottat vittem fel a kiskocsira, egy négy-kerekű, emberek által vontatott kiskocsira. Félig az agyonverés, félig pedig a vérhas aratott közöttünk. Tele voltunk tetűvel. Férfiak, nők vegyesen feküdtünk a Csengeri utca és az Andrássy út által 3 határolt pincében, összezsúfolva, mint a heringek. Nem tudom azóta sem elfelejteni, pedig ennek már 56 éve, annyi kegyetlenséget láttam ott. 1945. április elején bűntény hiányában helyeztek szabadlábra. 1949-ig, úgy gondoltam, hogy azért volt ez a rettenetes kegyetlenség, mert a nyomozók – akiknek többsége zsidó volt – így bosszulták meg az előzőleg családjukat ért fájdalmakat, bántalmakat, ezért ütötték, verték és kínozták a nekik kiszolgáltatott fogva tartottakat. A kínzások következtében sokan meghaltak. Az is megtörtént, hogy valakit kidobtak az ablakon, de azt terjesztették, hogy az illető az „igazságszolgáltatás el

A Három tucat szuvenír egyfajta irodalmi útikönyv. A szerző idegenvezetőként Európa szinte összes országát bejárta, ezért hiteles szuvenírek a könyvben olvasható novellák, az egyes helyek jellemzőivel festve. Egyszer egy idősebb házaspár norvégiai útjáról olvashatunk, aztán egy budapesti idegenvezető tapasztalataiba nyerünk bepillantást, néhány oldallal később pedig egy másik párt kísérhetünk Grazba, akik a harmincadik házassági évfordulójukat ünneplik az úton. A kapocs a világ, a váratlan történések metszéspontja, az utazás élményszerűsége. A könyv kézzelfogható utazástörténet: töredékek, emlékek és érzések másolata. Izgalmas vonása, hogy nem tudni, mit merített valós tapasztalatokból a szerző és mely történetek építkeznek inkább fantáziából, mégsem keressük a különbséget. Egy biztos: mindegyik helyszín él, színes polaroidként elevenedik meg a lapokon. A kötet olyan időszakban született, amikor a globális viszonyok miatt az utazás többnyire csak ábránd, a vágy harca a lehetősséggel. Akiket vonz a horizontra feszített út ígérete, azok biztosan a szívükbe zárják a Három tucat szuvenír – többnyire – könnyed hangvételű, rövid kalandjait, amelyek a fotelturizmus jegyében – tetszőlegesen egy csésze kávéval vagy egy laza fröccsel kísérve – csábítják utazásra az olvasót. Bájer Máté újságíró, slammer

Sok verset írtam lovagkoromban, Két-három év, ami ellobban Bármely ember életében, De meghatározó volt az enyémben, Tele romantikával és szenvedéssel, Gondolatokkal, évődéssel. Húsz sem voltam, s bohó, Szerelmesen naiv rímfaragó. A világ sokat változott azóta, Felnőttem már nagyobbra, S nem írok már rímeket, Kevesebbet szenvedek. De a szerelem egy ilyen műfaj, Lesz belőle több ezer sorral, Így múlt el a fiatalságom, Egy romantikus birodalom. Ne várj mély rímeket, Csak hétköznapi életet, Nincsenek mély gondolatok, Csak az, amit adhatok: Fiatalkori önmagamat, Akkori lovagkoromat.

„Valahol, egy nagyvárosban, amelyet több oknál fogva is okosabb lesz nem megnevezni, s amelynek kitalált nevet sem akarok adni, a számos egyéb középület között van egy olyan, melynek a párját ősidők óta megtalálhatjuk a világ majdnem minden városában: tudniillik a dologház.” Az angol szegényházakban a gyermekeket éheztették, szellemileg pedig annyira elhanyagolták, hogy számos későbbi gonosztevő innen került ki. A szomorúan szépséges történet a szegényházból megszökött fiúról szól, aki találkozik a bűnözés világával, de végül visszatalál tisztes családjába, amelyből származott.

'Tickets, Please!' was written in the year 1919 by David Herbert Lawrence. This book is one of the most popular novels of David Herbert Lawrence, and has been translated into several other languages around the world.This book is published by Booklassic which brings young readers closer to classic literature globally.

Journey to the Center of the Earth is a classic 1864 science fiction novel by Jules Verne (published in the original French as Voyage au centre de la Terre). The story involves a professor who leads his nephew and hired guide down a volcano in Iceland to the "center of the Earth". They encounter many adventures, including prehistoric animals and natural hazards, eventually coming to the surface again in southern Italy.

Burn, Witch, Burn! was written in the year 1932 by Abraham Merritt. This book is one of the most popular novels of Abraham Merritt, and has been translated into several other languages around the world.This book is published by Booklassic which brings young readers closer to classic literature globally.

Rawdon's Roof was written in the year 1928 by David Herbert Lawrence. This book is one of the most popular novels of David Herbert Lawrence, and has been translated into several other languages around the world.This book is published by Booklassic which brings young readers closer to classic literature globally.

A két világháború közti időszakot méltán tarthatjuk a magyar ponyva aranykorának, amikor is több tucat kiadó százával, ezrével jelentette meg azon műveket, melyeknek az egyszerű szórakoztatáson túl nem igen voltak magasabb rangú célkitűzései. A zömében nyugati mintára íródott kalandregények között azonban időről-időre felbukkant jó néhány gyöngyszem, akik nélkül valljuk be, a magyar nyelvű irodalom szegényebb volna. A műfaj vitathatatlanul legnagyobb zsenije természetesen Rejtő Jenő volt, azonban az ő kortársai között nem kevesen vannak olyanok, akik e műfaj keretein belül a legmagasabb szakértelemmel „termelték” a western, idegenlégiós, detektív vagy épp szerelmes történeteket. E mindig is népszerű műfaj, mára klasszikussá vált darabjaiból állítottuk össze sorozatunkat.

Elrabolják Suzan Warrent, a politikust, aki az ügyészi talárt cserélte elegáns kosztümre. Bár az asszonynak sikerül megszöknie, férje, a Full Metal gúnynevű nyugdíjas titkosügynök szörnyű haragra gerjed. Dühe csak fokozódik, amikor a házukat is támadás éri. Kinek van útban Suzan? Talán politikai ellenfelei tartanak tőle annyira, hogy ilyen aljas eszközöket is bevessenek ellene? Vagy ügyészi múltjából bukkant fel valaki, bosszúért lihegve? Amíg a választ régi barátja, Jack Winter segítségével megtalálja, Full Metal jobbnak látja elrejteni asszonyát egy régi harcostársa túlélő-kiképző táborában. De vajon tényleg olyan jó ötlet ez? A táborban valaki vaktöltény helyett éleslőszert használ, a búvóhelyül kiszemelt mocsár pedig szinte promenáddá válik – egymás sarkát tapossák a kiképzésen résztvevők, az aligátorvadászok és a macsós képekre áhítozó reklámfilmesek, és nem utolsó sorban a tábor női lakóiból verbuválódott Dáma-kommandó. Lehet, hogy éppen köztük van az, aki nem fél ujjat húzni Full Metallal? A Sakk-matt szerelem hősei újabb kalamajkába keverednek – mert az élet nem áll meg.

Jókai Mór személyes élmények alapján ismerte az akkori Magyarországnak szinte minden táját. Otthon érezte magát a fovárosban, Szegeden, Kecskeméten, Pozsonyban, Komáromban, Pápán, Kassán, Debrecenben, a Hortobágyon, a Tisza mentén, a Dráva mellékén, a Balaton vidékén, a Kár-pátok között, a Vág völgyében, a Szepességen, Erdélyben. A történeti mondák hoseit és színtereit jelenítette meg nemcsak regényben és novellában, hanem a magyar nemzet történetét feldolgozó regényes rajzaiban is. Tájélményeit gyakran szépprózai munkáiban használta fel a környezet rajzához, újságcikkekben is közzétette útiképeit, hogy azután gyujteményes kötetekbe rendezve bocsássa olvasói elé ezeket az írásokat. A Magyarhon szépségei mellett a Magyar föld, az Emlékeimbol, az Életembol, Úti táskámból címu könyvei ugyancsak tartalmaznak hasonló tartalmú és mufajú közleményeket. A gazdag kínálatból kötetünk két témakört emel ki: az egyik a Balaton vidékére, a másik Erdélybe viszi el az olvasót Jókai tolla nyomán. A befagyott Balaton képét akár Az aranyember egyik fejezetébol is megismerhetnénk, Jókai azonban fontosnak tartotta, hogy közvetlenül is kinyilvánítsa személyes vonzódását és benyomásait. ?Sok szép tájékát bejártam hazámnak, ? de mindeniknél jobban megragadott a Balaton-vidék? ? vallotta meg. Bájos menyasszonyhoz hasonlítja, aki minden ponton új bájait tárja fel, minél tovább nézzük, annál szebbnek látjuk, s mindig mosolyog. Jókait a Balatonnál elsosorban a tájkép ragadja meg, tüneményként írja le színeit és hangjait. De van szeme az itt élok életmódjának rajzához, meg-jeleníto erovel mutatja be például a halászok küzdelmes munkáját. A balatoni tájat a ?magyar Tempe-völgy?-nek nevezi, s ezt nagy elismerésnek szánja. Korának muvelt olvasói járatosak voltak az antik kultúrában, számukra sokat mondott ez a megjelölés. A Tempe a Péneiosz folyó szuk völgye Görögországban, az Olymposz és az Ossza hegység között, s az ókorban Apolló kultuszhelye volt. Nevét gyakran kölcsönözték más tájak szépségének kiemelésére, Jókai tehát e megjelöléssel egyrészt a megkapó látványra, másrészt a benne fellelheto kulturális értékekre utalt, hiszen vissz-hangot vert benne a regék, a népmondák sok-sok emlékei.

„Valaki ?megrágalmazhatta Josef K.-t” – ezzel a valóságos szállóigévé vált mondattal kezdődik Kafka regénye, amely immár a huszadik század nagy klasszikusai közé tartozik.És így végződik: „… torkára fonódott az egyik úr keze, a másik pedig mélyen a szivébe döfte, s kétszer megforgatta a kést.” Az állítólagos rágalmazást követő letartóztatás és az ítélet végrehajtása között játszódik le a per, amelynek során végig nem derül ki, hogy milyen bűnt követett el az áldozat, és miért kell végül meghalnia. Nem is derülhet ki, mert a polgári jogrend ellen valóban nem vétett Josef K., bűne mitikus bűn, bűnhődését nem valamiféle feszíni igazságosság, hanem a személyben érvényesülő szükségszerűség rendeli el. Josef K. tudomást szerez a per során a „Törvény” létéről, a törvényről, amelynek alapján bűnösnek ítéltetik, és amely alighanem egy társadalmi rend legfőbb törvénye, de megismerni e törvényt már nem áll módjában, ködös, megfoghatatlan élményként rögződik benne. Mítoszt teremt ebben a művében Kafka: képbe sűríti, megdöbbentő erejű, irracionális képbe azt, amit felismert, de a megismerés egzakt, racionális eszközeivel megközelíteni nem tudott. Legjellemzőbb képe maga a bíróság. Benne vannak ebben a képben a legfőbb modell, a monarchia despotikus, korrupt, vaskalapos államgépezetének vonásai, de ez a bíróság mégis több és más, mint az: rosszabb minden erőszakszervnél, mert nincs szüksége erőszakra: szabadlábon ítéli halára az áldozatot.Josef K. fejet hajt a pokoli szükségszerűség előtt. Tehetetlenül áll a „világrenddé avatott hazugság” előtt, akár az író maga, aki lidércnyomásos látomásaiban megjárván kora poklát, szintén áldozatul esett ennek a vilgárendnek. Pusztulásra ítélte hagyatékát is, e pokoljárás riasztó dokumentumát, az utókor azonban fölfedezte benne a katartikus hatású művészi erőt – és ez avatja ma klasszikus, megrendítő olvasmánnyá mindenekelőtt főművét, A Per-t.

"Hosszú ideje úgy éreztem, hogy ha elkezdenék sírni, nem hagynám abba - hogy ha végre felhasadnék, semmi sem tudná visszatartani kibuggyanó zsigereimet. Féltem, hogy mi jönne ki belőlem: mit látnék, mit látnának mások. Féltem, hogy az érzelmek felfalnának. [...] Nem terveztem feltenni a kérdést, hogy merre tartok, vagy hogy tényleg arra akarok-e menni. Hogy egyáltalán tartok-e valahova. De most valahogy szipogni kezdtem." Lucy nem érzi jól magát a bőrében: kilenc éve írja Szapphóról szóló disszertációját, kapcsolata kihűlőfélben van. Amikor váratlanul szakít a barátjával, a mélypontot követően Los Angelesben élő nővére ráveszi, hogy töltse az ő házában a nyarat, és vigyázzon a kutyájára. Annika otthona egy gyönyörű üvegkocka Venice tengerpartján, de Lucy szorongása nem sokat enyhül, hiába Dominic, a feltétel nélkül ragaszkodó rókakopó, a kapcsolatfüggőket kezelő csoportterápia görög drámába illő női kórusa vagy éppen a sűrű Tinder-portyái. Azonban minden megváltozik, amikor egyik éjjel a sziklákon magányosan üldögélő nőt megbabonázza egy kísértetiesen vonzó úszó. Felfedezve, ki is ő valójában, a kapcsolatuk és Lucy elképzelése az igazi szerelemről gyökeresen átalakul. Melissa Broder mesterien vegyíti az érzékletes realizmust a szédítő képzelettel, a kacagtató őszinteséget a vérpezsdítő erotikummal. A Halak egy rögeszmés szerelem története, amelyben a másik puszta léte felborít mindent, amit a főhős gondolt szerelemről, vágyról és az élet értelméről.

Casey-ék egy elbűvölő család. Johnny Casey, a két fivére, Ed és Liam, gyönyörű, tehetséges feleségeik és az összes gyermekük sülve-főve együtt vannak. Születésnapi partik, házassági évfordulók, hétvégi kiruccanások...egy nagy, boldog család. Johnny felesége, Jessie, akinek a legtöbb pénze van, legalább is váltig ezt állítja. A felszín alatt azonban már nem ilyen idilli a helyzet: egyesek közt ellentétek feszülnek, mások a kelleténél jobban kedvelik egymást... A családi békét sikerül megőrizni, míg Ed felesége, Cara agyrázkódást nem szenved, és ezért nem tudja magában tartani a gondolatait. Elég egy meggondolatlan megjegyzés Johnny születésnapján, ahol jelen van az egész család, és Cara megszellőzteti az összes családi titkot. Az ezt követő tisztázás során minden felnőtt azon töpreng, nincs-e itt az ideje, hogy - végre - felnőjenek? A Felnőttek egy új, szenzációsan szórakoztató , megható és hangos nevetésre fakasztó regény Marian Keyes tollából.

A Stoner eredetileg 1965-ben jelent meg, és nagyjából visszhangtalan maradt. Ötven év elteltével fedezték fel újra és nyerte el méltó helyét az irodalmi kánonban világszerte. Magyarországra 2015-ben jutott el, azóta már másik két regénye, a Butcher’s Crossing (1960) és az Augustus (1972) – melyért elnyerte a Nemzeti Könyvdíjat – is megjelent a Park Könyvkiadónál. William Stoner tizenkilenc évesen beiratkozik a Missouri Egyetem agrártudományi karára. Később tanár lesz ugyanott. Rosszul nősül. Csendes, észrevétlen életet él, és halála után ritkán jut eszébe kollégáinak. A Stoner univerzális értékű történetet tár elénk: őszintén, részvéttel, átható erővel. Az ember konfliktusairól, kudarcairól és diadalairól mesél, a szürke hétköznapokról, amelyeket nem szokott megörökíteni a történetírás. Az egyedi élet jelentőségének állít emléket. Páratlan olvasmány, dicshimnusza az irodalom erejének, olyan regény, amelynek minden mondatát élvezni kell.

1860-ban jelent meg Jókai egyik legnépszerűbb regénye, a Szegény gazdagok, amely egyben az író legvitatottabb műve is: az utókor művészi értékeit megkérdőjelezte. Mindenesetre olyan kalandregény, amelynek számottevő társadalmi mondanivalója van. Hátszegit, a kettős életű rablóvezért, akit hol gazdag, gavallér báróként, hol félelmetes rablólovagként, Fatia Negraként látunk viszont, nemcsak morális okokból – vagyis rabló mivolta miatt –, hanem ridegsége, a közügyek iránti érzéketlensége, gőgös arisztokrata magatartása miatt gyűlölteti meg az olvasóval. A cselekmény másik szála a reformkori Pest kapzsi, kereskedő-uzsorás világában, Lapussa Demeter famíliájában játszódik. A cselekmény két szálát Lapussa unokája, a szerelmétől elszakított, Hátszegihez feleségül kényszerített áldozat, Henriette személye köti össze. Az izgalmas történet nagy része gyönyörű erdélyi tájakon játszódik.

Danielle Steel szivmelengető új regényében kapcsolatok születnek, bomlanak fel és teremtődnek újra. Eileen Jackson lemondott saját karrierálmairól, hogy családot alapítson férjével, Paullal. Ám amikor ráébred, hogy Paulnak viszonya van egy fiatalabb nővel, megkérdőjeleződik számára minden áldozat és kompromisszum, de fél, hogy a negyvenhez közeledve túl késő újrakezdeni. Eközben Paul barátnője, Olivia is megvívja a maga harcát, édesanyja, a híres színésznő, és nagyanyja, az öntörvényű és független szobrászművész árnyékában próbál rátalálni önmagára. Miközben saját művészeti galériáját nemzetközi szintre fejleszti, rádöbben, hogy sok mindent meg kell még tanulnia önmagáról, mielőtt elkötelezné magát valaki mellett. Eileen végül úgy dönt, hogy követi álmait, és meg sem áll a többezer mérföldre lévő Párizsig. És a kaland, amely ott vár rá, átformálja az egész életét. Minden életkorban találkozhatunk új kihívásokkal és felfedezésre váró új világokkal. A Számjáték arra emlékeztet, hogy sohasem túl késő lapozni egyet és új életet kezdeni.

Those men who are history now; did they feel like this? A 1950s Hampstead pub; a freezing night. Lois can't tear her eyes away from the haunted, restless African man in the corner. Over brandy and stew, she discovers he is in awe of her friend, Panafrica's greatest political writer and fighter. Their meeting inducts this stranger, Udomo, into London's revolutionary community of exiled African activists: the start of a life-changing journey. Amidst the internal politics and love affairs, Udomo is inspired by other leaders' independence uprisings; but when he returns to his native land to overthrow the colonial oppressors, his idealism is put to the ultimate test ... Inspired by Peter Abrahams' befriending of future African heads of state in mid-century London, A Wreath for Udomo (1956) is a radical lost classic, unforgettably exploring the nature of freedom, power, leadership and love.